Amikor információkat akarunk megosztani a csapatunkról, például annak megerősítésére, hogy egy grafikus környezet legújabb verzióját használjuk, a legtöbb Linux-felhasználó neofetch vagy screenfetch. Két kis eszköz, de méretüknek semmi köze a népszerűséghez. Az történik, hogy a processzorral kapcsolatos információk, amelyeket megmutatnak, megmaradnak a modelljükben. Ha valami mást akarunk látni, és ezt a legfényűzőbb módon tesszük, cpufetch es egy másik eszköz hogy telepítenünk kell.
A cpufetch működése megegyezik a neofetch vagy a screenfetchével, annak az információnak a különbségével, amelyet a parancs terminálablakba történő bevitele után ad vissza. Ez a kis eszköz megmutatja a CPU adatait, beleértve azt a nevet, amelyet a másik két legnépszerűbb eszközzel is láthatunk. Amit ez a számunkra is megmutat, az a márka logója, mint például az Intelé az én diszkrétebb laptopomnál, az i3-mal.
A cpufetch megmutatja a processzor logóját és adatait
-
- Lenovo Ideapad 100-15IBD processzor
-
- PineTab processzor
-
- Raspberry Pi 4 processzor
A következő információk jelennek meg a parancs megírása után:
- Név.
- Mikroarchitektúra.
- Technológia (nm).
- Maximális frekvencia.
- Magok
- Utasítások AVX.
- FMA utasítások.
- L1i, L1d, L2 és L3 méretek.
- Csúcsteljesítmény.
A cpufetch nem annyira népszerű, mint a másik két eszköz, ezért nem érhető el a legtöbb disztribúció hivatalos tárházában Linux. Igen, cpufetch-git-ként megtalálhatjuk az Arch Linux AUR-ban. A többi disztribúcióban össze kell állítani:
sudo apt install git git clone https://github.com/Dr-Noob/cpufetch cd cpufetch make ./cpufetch
Ha a parancsot úgy akarjuk használni, ahogy van, az előtti ./ nélkül, ezt a másik parancsot kell megírnunk, hogy a fájlt a bin mappába helyezzük:
sudo mv ~/cpufetch/cpufetch /usr/local/bin/
Most több információt, valami esztétikusabb információt oszthatunk meg, mint például az előző képernyőképen, vagy a terminál használatával ellenőrizhetjük a processzorunk adatait.